A pályakövetési rendszer háttere

A pályakövetési rendszer kialakításának jogi kereteit az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 2020. január 1-től hatályos szakasza szabályozza. A törvényi előírásoknak megfelelően adminisztratív adatokat és kérdőíves eredményeket egyaránt tartalmaz, üzemeltetését a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal végzi. A 2021-es évben történő szakmai előkészítést követően az első adatkapcsolás 2022-ben valósult meg, jelenleg több, mint 1.600.000 fő pályakövetése zajlik egyénsoros, deperszonalizált formában. Az adatkapcsolás évente két alkalommal történik, így a pályakövetésben megjelenők mintája fél évente bővül a szakképzésbe vagy felnőttképzésbe aktuálisan belépők körével. A pályakövetés időtartama 9 évben került meghatározásra abból a megfontolásból, hogy a szakképzésből felsőoktatásba átlépő fiatalok esetén a megkésett munkaerőpiaci átlépés még lekövethető legyen. 

 

A pályakövetés működése

Az adatkapcsolásban minden szakképzésben tanuló és felnőttképzésben részt vevő megjelenik, függetlenül attól, hogy a képzését sikeresen befejezte-e. Ezáltal nem csak a képzést lezárók, hanem a lemorzsolódás és a NEET miatt veszélyeztetett csoportokról is rendelkezésre áll információ. A nyomonkövetés elsősorban adminisztratív adatkapcsolás által történik, ahol a képzési adatok mellett munkaerőpiaci, felsőoktatási és társadalombiztosítási nyilvántartások releváns adatkörei kerülnek összekapcsolásra anonim módon. Az adatkapcsolás a szakképzésben tanulók esetén kiegészül egy kérdőíves felméréssel, amely a képzésválasztás körülményeire, a szakképzéssel való elégedettségre, valamint a jövőbeli tervekre fókuszál.

 

Indikátorok a pályakövetésben

A szakképzésből és felnőttképzésből kilépők életpályájának hosszútávú nyomonkövetése több dimenzió mentén elemezhető. Az eredmények a Készségek Európai Éve keretében megfogalmazott irányelveknek megfelelően olyan vizsgálatokat is lehetővé tesznek, mint a school-to-work transition, work-to-school és job-to-job transition. A képzésből munkaerőpiacra átlépők csoportjának jellemzőit megismerve lehetőség nyílik a kereslet és kínálat összehangolásának optimalizálását szolgáló szakpolitikai döntések adatalapú előkészítésére, az országos eredmények mellett ágazati vagy regionális megközelítésben is. A tanult szakma és betöltött munkakör illeszkedésének összevetésével a skills mismatch vizsgálata is megvalósítható.

 

A pályakövetés első eredményei

Státuszok jelentése

Dolgozik: a vizsgált időszak nagyobb részében dolgozik

Dolgozik és tanul: a vizsgált időszak legalább felében munkaviszonnyal és tanulói/hallgatói státusszal is rendelkezik

Tanul: szakképzésben, felnőttképzésben vagy felsőoktatásban tanul a vizsgált időszak nagyobb részében

Egyéb: például családtámogatási ellátásban részesül, külföldön tartózkodik, tartósan beteg

 

További tervek, fejlesztési lehetőségek

A fenti eredmények országos szinten mutatják be a munkaerőpiaci státuszt.  Az elkövetkező időszak tervei között szerepel Szakképzési Centrumok és egyéb fenntartók számára részletes egyedi riportok összeállítása, amely elősegíti az oktatás minőségbiztosítását, visszajelzést nyújt a képzési kínálat megfelelőségéről, a tanulók intézménnyel való elégedettségéről. Az adatok a pályaorientációs szakemberek számára is hasznosak lehetnek a szakmaválasztás és karriertervezés témaköréhez kapcsolódóan.

 

További információ (magyarul) itt érhető el.

A cikk angol nyelven itt elérhető el.

 

Forrás: Cedefop
Kép forrás: Shutterstock